1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tízen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

Noah Gordon világhírű regényének filmadaptációja a XI. század orvostudományának sötét berkeibe kalauzolja nézőit. A film főszereplője Rob J. Cole, a tudásra szomjas medikus, aki kézrátétellel megérzi, megállapítja a közelgő halált. Ám ez a képesség azokban az időkben boszorkányságnak minősült, így a fiatal férfi csak úgy menthette meg életét, hogy az arabok közt zsidónak adta ki magát, s katonaorvosként végigélte az egymás ellen zúduló keleti hatalmak rettenetes háborúit.

A Kishorváth élete első filmjének rendezésére készül, forgatókönyvét éppen a Kuratórium vizsgálja. A filmterv nagyapja történetét meséli el, aki a '60-as évek elején az '56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választja. Társaival indián-törzset alapítanak, mokaszint húznak, és kivonulnak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, amelyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek. A Duna-menti indiánok azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, az amúgy is paranoiás hatalom számára. Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással és, ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mi több találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot pedig ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon...

10 évvel a pestis pusztítása után egy szegény család a jobb élet reményében kel útra. Egy elhagyatott hegyi úton számkivetettek támadnak rájuk, az egyetlen túlélő a 19 éves Signe. Sorsa lehet, hogy még borzalmasabb, mint megölt családtagjaié: a brutális horda tagjai táborukba cipelik, s Signe itt tényleg ízelítőt kap abból, hogy van rosszabb a halálnál. A lány számára csak a szökés lehet megoldás, ám előtte szövetségest kell találnia. Végül onnan kap segítséget, ahonnan a legkevésbé sem várná...

A megtörtént eseményeken alapuló történet a sötét középkorba kalauzolja nézőit. Hereward, a fiatal szerzetest azzal a feladattal bízzák meg, hogy eljutassa Lindisfrane Szent Evangéliumát, a legfőbb gyönyör és hatalom könyvét Iona apátságának biztonságos falai közé. Nyomában egy viking halálosztaggal, találkozik egy bátor harcossal, aki esküt tesz neki, hogy akár élete árán is megvédelmezi. Útban az apátság felé szembekerülnek a viking hordával, melynek legfőbb feladata, hogy megakadályozza Herewardot célja elérésében.

Franciaország, 1563. A protestánsok és a katolikusok a vallást használják fel terület- és hatalomszerzési vágyaik beteljesítéséhez. A protestánsok vezetője Navarrai Henrik, egyenesen Párizs és a katolikusok ellen vezeti híveit. Ám anyja hatalmas riválisa, Medici Katalin kikerülhetetlen csapdát állít: a megbékélés jegyében lánya kezét ajánlja ellenségének. Az esküvő borzalmas vérfürdőbe torkollik, Szent Bertalan éjszakáján több ezer protestánst mészárolnak le. Henrik túlélőként házi őrizetben senyved, míg végül 4 hosszú év után megszökik. Végül sok-sok harc és intrika dacára megszerzi a trónt.

A II. világháború végén Japán kapitulálása után Fellers tábornok nehéz s egyben felelősségteljes feladatot kap. Megbízzák, hogy vizsgálja meg Hirohito császár szerepét a háborúban. A döntés a császár életébe is kerülhet. A nyomozás közben egy cserediák, Aya is fontos szerepet kap, akivel a tábornok még évekkel ezelőtt találkozott az USA-ban.

A halálos ágyán fekvő király (James Cosmol) legkisebb fiát, Steinart (Charlie Bewley), a korábban kitaszított fivére után küldi, hogy személyében új uralkodót találjon királyságának. A fiatal viking harcos számára hosszú az út addig, míg nem csak saját magát, hanem családja múltját is megismeri.

A nagysikerű első részt követően Jonathan English elkészítette a Lovagok háborúja második részét Michelle Fairley (Trónok harca) és Tom Austen (Borgiák) főszereplésével. A történetben a Rochester kastély ostromának túlélői próbálják feltartóztatni a kelta fosztogatókat, megvédve így családjukat és megmaradt birtokaikat.